az én kedvenc állatom a vidra. valamint a messengerben van egy olyan matricacsomag, amiben vidrák vannak, de nem akármilyen vidrák. meleg vidrák, és úgy alakult, hogy elkezdtünk azonosulni azokkal a cukiságokkal a Lovaggal. kedvencünk az összebújva alvós vidrafiúk.
huszonharmadikán ajándékoztunk a Lovaggal. kaptam tőle két üveg bort, s mivel közeleg az évfordulónk is (január másodika) én is vettem egy üveggel, amit majd közösen elfogyaszthatunk. úgy tűnik eléggé ismerjük már egymást ahhoz, hogy tudjunk bort választani egymásnak. nos itt látható a csodás trió:
a középsőt vettem én. a szélsőket pedig a Lovag. és amúgy a vidrákhoz hozzátartozik, hogy van egyen kitűzőnk is, amin egy vidra van. nem is gondoltam volna, hogy valaha hordani fogja majd a Lovag, de a múltkor észrevettem a táskáján és hát annyira szívmelengető érzés volt.
s ha már vidrák, akkor átbeszélem a kedvenc állataim alakulását az évek során, s megpróbálom kicsit megpszichologizálni azokat. mindig is vonzottak a vízi állatok, főleg az emlősök. kezdetben volt a bálna, azt váltotta a lamantin, s jött a vidra. ha egymás mellé tesszük ezeket az állatokat akkor két dolgot figyelhetünk meg.
1. a méretük csökken. kövér kisgyerek voltam. egészen egyetem első évéig kövér voltam. 105 kilósan döntöttem úgy, hogy véget vetek ennek. ez az időszak egybeesik ébredező melegségemmel is. ahogy elkezdett csökkenni a súlyom úgy változott a kedvenc állatom is.
2. csupaszból elindultunk a szőrös felé. szőrös vagyok, szinte már bundás, mint egy vidra. ezt nehéz elfogadnom. vannak napok, amikor kimondottan tetszik, de van olyan időszak, amikor ki nem állhatom magam emiatt. de úgy érzem egyre jobban el tudom fogadni ezt. azt nem mondom, hogy a teljes önelfogadás megtörtént és nyilvános vetkőzés strand meg ilyesmi a világ legszorongatóbb érzései közé tartozik, de majd idővel javítunk rajta. és akkor hab a tortán, hogy van ez a csodás meleg címke, hogy otter. hát úgy gondolom, hogy 99% esélye annak, hogy én közéjük tartozom.