every august its like. u will feel happy but also unbearably sad
dirt enthusiast
trying on a metaphor

tannertan36
Show & Tell

Andulka
he wasn't even looking at me and he found me
No title available

Product Placement
almost home
NASA
Not today Justin
occasionally subtle
TVSTRANGERTHINGS
Three Goblin Art
styofa doing anything
One Nice Bug Per Day
Monterey Bay Aquarium

Janaina Medeiros

JVL
2025 on Tumblr: Trends That Defined the Year
seen from Lithuania

seen from Malaysia
seen from United States

seen from Germany

seen from Japan
seen from Germany

seen from Hong Kong SAR China

seen from United States
seen from Singapore
seen from Japan
seen from United States
seen from Argentina

seen from Germany

seen from Israel
seen from Australia

seen from Poland

seen from Germany

seen from United States
seen from United States
seen from Argentina
@tengenilengeni
every august its like. u will feel happy but also unbearably sad
Senki nem figyel rám,
Ülök a szobámban az ágyamon.
Csak törődésre vágyom,
Valaki figyeljen!
Valaki kérdezze meg hogy vagyok!
De továbbra se kérdezi meg senki
Én meg csak ülök
Ülök tovább..
Rá kellett jönnöm, hogy ez soha a büdös életbe nem fog elmúlni. Ez az érzés mindig elő fog jönni nem tudok megszabadulni tőle és megőrülök ettől. Nem bírom egyedül ezt már. De nem kérhetek segítséget nem terhelhetek senkit a gondjaimmal. Sajnálom, hogy nem lettem az az ember akit a szüleim akartak, sajnálom hogy nem vagyok az a barát akit szeretnének, sajnálom hogy nem vagyok az a lány akit TE szeretnél, sajnálom, hogy ilyen vagyok.
Céltalanul gyakorlok
Ahogy színezek próbálok lenyugodni
Elmerülök a fejemben
Csak én vagyok és a lap
Én irányítok
Megkaptam ma egy fiútól, hogy csúnya vagyok..
Most sírok
Normális ez?
Miért hallgatok egy bunkóra???
Mièrt???
Mindent elrontok
Mindenkit megbántok
Suliban se tudok helyt állni
Pedig szeretnék..
Csak lehúznak a gondolataim
Szomorú vagyok, magányos
Értéktelennek érzem magam
A bánat? Egy nagy óceán.
S az öröm?
Az óceán kis gyöngye. Talán,
Mire fölhozom, össze is töröm.
- Petőfi Sándor
Magyar dogát írok, de ez úgy megtetszett
Miért
érzek
minden
egyes
nap
ekkora
fájdalmát?
Azt kívánom bárcsak lennék mindig boldog,
Vakítson el a mámor!
Kézenfogva táncoljunk,
Körbe-körbe a tűz körül.
Nevessünk mindig
És szemünkbe látszódjon a boldogság tükre.
Első tanítási nap, a téli szünet óta kezdőszett:
- gyomorgörcs
- fáradtság
- stressz
Mood
2021 ez az én évem lesz!!! -gondoltam magamba reggel
Azóta összevesztem mindenkivel a családban és megint elkapott az az érzés, hogy bárcsak ne élnék 😀
Bementem a városba
Társam egy mekis cappuccino.
Hamár veled vége
És nincs kedvem máshoz,
Ne egyedül menjek végig a 4-es 6-oson.
Ma megtudtam, hogy akivel szerettem volna táncolni szalagavatón, felkért mást. Fél 7kor kelek és most fél 1 van. Nem tudok aludni és gyomorgörcsöm van. Amikor kisebb voltam azt hittem könnyebb lesz minden és majd felkér valaki, mint a filmekben vagy a hercegnős, barbies mesékben, de nem ilyen könnyű az élet tudom, már rég. Nem is reméltem, hogy felkér, talán csak egy picit belül.. annyira felkértem volna csak bejött ez a digitális oktatás is és nem volt rá módom...
Ma se csináltam semmit
Nem bírtam kikelni az ágyból.
Úgy érzem megfulladok
A családtól, barátoktól mindenkitől.
Mélyen tudom, hogy szeretnek és csak jót akarnak,
De nem állok még készen felkelni és felöltözni
És bármit is kezdeményezni velük.
Úgy érzem egy óriási szikla van rajtam,
Amit nem tudok mozdítani.
Fáj és feszít...
Valaki segítsen, kiálltom magamban
Néma sikolyomat nem hallja senki
Karácsony van, hetek óta nem alszom
Második karácsony nélküled.
A fájdalom amit érzek leírhatatlan,
Bárcsak mégegyszer átölelhetnélek.
Szeretlek