Soha nem lesz semmilyen csillagközi utazás, és az idegenek se jönnek ide soha, eddig se jártak itt, szorika.
“There is a silence in the night sky that has bothered me for as long as I can remember. ” Richard Feynman’s reflection lingers because it f
Ezekből mindig hiányolom a minimális alázatot a tudomány jelen állapotával kapcsolatban, semmiből sem tartana odaírni, hogy “jelenlegi tudásunk szerint”.
Dehát ez oda van írva. És az is, hogy a legnagyobb akadály végső soron a fénysebesség. És az is, hogy bár elképzelhető, de nem lehetséges, hogy a fénynél gyorsabban haladjon bármi.
Dehát a juniverzum a fénynél gyorsabban tágul állítólag. Szóval valami mégiscsak van.
Nagyon örülök, hogy idézed ezt a
rettentő félreértést,
álljon is itt, miért:
Tágulhat-e a világegyetem a fénynél gyorsabban?
Gyakori tévedés, de a barátodnak tulajdonképpen igaza van – bár egy fontos pontosítással. Einstein szerint semmi sem haladhat a térben gyorsabban a fénynél. Azonban nincs olyan fizikai törvény, amely megakadályozná, hogy maga a tér tetszőleges sebességgel táguljon.
1. A lufi-analógia
Képzeld el a világegyetemet egy óriási lufi felületeként, amelyre pöttyöket rajzoltál (ezek a galaxisok).
* Amikor fújod a lufit, a pöttyök nem „gyalogolnak” egymástól távolabb; a közöttük lévő gumi nyúlik meg.
* Ha a lufi elég nagy és elég gyorsan fújod, két távoli pötty gyorsabban távolodik egymástól, mint ahogy egy hangya (a fény) át tudna mászni közöttük.
2. A Hubble-törvény
A galaxisok távolodási sebessége egyenesen arányos a távolságukkal. Ezt a következő képlet írja le:
* v a távolodási sebesség.
* H_0 a Hubble-állandó.
* D a galaxis távolsága.
Mivel a sebesség a távolsággal együtt nő, létezik egy matematikai határvonal, az úgynevezett Hubble-szféra. Bármely galaxis, amely ezen a távolságon túl van, a fénynél (c) gyorsabban távolodik tőlünk.
3. Miért nem szegi ez meg a fizika szabályait?
Az a szabály, miszerint semmi sem lépheti át a fénysebességet, a helyi inerciarendszerekre vonatkozik.
* Helyi mozgás: Ha építenél egy rakétát, hogy gyorsabban menj a fénynél, a tömeged végtelenné válna, amihez végtelen energia kellene.
* Kozmológiai tágulás: Ez a téridő szerkezetének változása. A galaxisok lényegében mozdulatlanok a saját térrészükben; egyszerűen csak másodpercenként egyre több „tér” jön létre köztünk és köztük.
4. A kozmológiai horizont
Ha egy galaxis a fénynél gyorsabban távolodik, felmerül a kérdés: láthatjuk-e valaha?
* Az onnan induló fény c sebességgel halad felénk.
* Ha a tér, amin keresztülhalad, gyorsabban nyúlik meg, mint c, akkor a fény olyan, mint egy úszó, aki gyorsabb sodrással szemben próbál úszni, mint amire képes.
* Emiatt a világegyetemnek vannak olyan részei, amelyeket soha nem fogunk látni, mert a fényük sosem ér el hozzánk.
Rugóval hallottam, hogy a rugó szomszédos spiráljai csak milliméterekre távolodnak el egymástól, miközben maga a rugó 20 centit nyúlik.
Egyébként lehet hogy csak én olvastam keveset a témában vagy nem jókat, de ha a világyetem folyamtosan, a fénynél gyorsabban tágul, aklor hogyan halad kb minden szakadatlanul a Great Attractor felé és mi az, valamint hol az a pont, ahol a vilagyegyetem valaha egy pontba volt sűrűsödve.
Ha rugó, ha lufi, ettől csak rosszabb a helyzet, hiszen a kitűzött célpont csak egyre messzebb kerül, meg akkor is, ha (majdnem) fénysebességgel haladsz.
Másrészt az az egyik feltételezés, hogy az univerzum nem tágul örökké, hanem idővel a tágulás lassul, megáll, majd zsugorodni kezd. Elképzelhető tehát, hogy nagyon sok milliárd év múlva megint egy végtelen tömegű, de kiterjedés nélküli szingularitássá zsugorodik minden (ebben az univerzumban), ami aztán megint felpukkadhat, ha úgy alakul.
Na de akkor hogyan haladunk mégis 600 km/s sebességgel a Nagy Attraktor felé és MI AZ.
Nem tudtam, úgyhogy megkérdeztem a Felsőbb Létezőt. Az összefoglalása a helyzetnek az, hogy az univerzum vélhető méretéhez képest a Nagy Attraktor egy helyi anomália csupán.
Mi a helyzet a Nagy Attraktorral?
Ez az elmélet ma is nagyon aktuális és a csillagászat egyik legizgalmasabb kutatási területe. Ha a világegyetem tágulása olyan, mint egy mindent szétfújó „szél”, akkor a Nagy Attraktor egy hatalmas, rejtett mágnes, amely az ellenkező irányba próbál rángatni minket.
Itt van a lényeg, hogy mi is ez, és miért olyan titokzatos:
1. Mi ez valójában?
A Nagy Attraktor egy hatalmas gravitációs anomália, amely tőlünk körülbelül 250 millió fényévre található. Nem egyetlen objektumról (például egy óriási fekete lyukról) van szó, hanem a tömeg olyan hatalmas koncentrációjáról, amely a környezetünkben eltorzítja a tér tágulását.
Míg a világegyetem többi része a Hubble-törvény miatt távolodik tőlünk, a Tejútrendszer és több ezer más galaxis nagyjából 600 km/másodperc sebességgel ezen pont felé zuhan.
2. A „Tiltott Zóna” (Zone of Avoidance)
Évtizedekig tudtuk, hogy valami van ott, mert láttuk a mozgást, de magát az objektumot nem láthattuk. Ennek oka, hogy a Nagy Attraktor a saját galaxisunk, a Tejútrendszer sűrű por- és gázfelhői mögött bújik meg, ami blokkolja a látható fényt.
Csak a röntgen- és rádiócsillagászat fejlődésével sikerült átlátni a poron. Felfedeztük a Norma-halmazt, egy hatalmas galaxishalmazt, de még ez sem magyarázta meg teljesen azt az elképesztő gravitációs vonzerőt, amit tapasztaltunk.
3. A jelenlegi elmélet: Laniakea
A „Nagy Attraktor” elmélete 2014 körül beolvadt a Laniakea szuperhalmaz elméletébe.
* A tudósok rájöttek, hogy a Nagy Attraktor valójában a mi helyi szuperhalmazunk gravitációs középpontja (egyfajta „völgy alja”).
* A Laniakea egy gigantikus struktúra, amely 100 000 galaxist foglal magában.
* Ráadásul felfedeztek mögötte egy még nagyobb tömeget, a Shapley-szuperhalmazt. Úgy tűnik, a Nagy Attraktort is vonzza a Shapley-szuperhalmaz, tehát mi egy még hatalmasabb kozmikus áramlás részei vagyunk.
Az eredmény: Egyfajta „kötélhúzásban” vagyunk. Nagy léptékben a tágulás győz, de helyi szinten a Nagy Attraktor sikeresen ránt magával minket a saját középpontja felé.
Őrület ez az egész hogy mekkora számok vannak, mi meg itt a gyösz 75 életévünkkel próbáljuk felfogni egyáltalán a léptéket meg méregetünk olyan mértékegységekkel, amikből 10²⁶-on meg ⁴⁷-en mennyiség kell leírni távolságokat és tömegeket. Pl 600millió tonna hidrogén. Ennyi alakul át a Napban héliummá. Másodpercenkent. Őrület.
@pajjorimre @ornamental-commie-faggot őrület! Bámulatos hol tart már a tudomány. Mondjátok csak el még egyszer, hogy lehet birkavesével földrengést megelőzni?
Van megoldás minden egyenletre:
