Vajon mire gondolt az index, amikor ezt így kirakja a főoldalra?
Mármint igen, nyilván faktuálisan igaz, és ha éppen hülyeség terjed, azt tök hasznos korrigálni. De pl nem ártana akkor a korrekció mellé odarakni, hogy akkor miért is kibaszottul para, hogy épp ég az esőerdő. Mert most főoldalon, vezércikkként hozza le kb hogy hülyeség hogy az esőerdő védelme fontos lenne környezetvédelmi szempontból.
Mármint én is tudom, hogy nem ez van odaírva, nyilván a MITV szerkesztősége sem véletlenül nem ezt írta le, de mindannyian tudjuk, hogy a következő hetekben, hónapokban, akár években is már csak emiatt az egy cikk miatt is tucatjával fognak szembejönni azok a post-truth arcok, akik velünk szemben vannak annyira okosak, hogy tudják hogy az amazonas fontossága csak a libtard Macron ostoba tévedése, földtüdeje-mi-höhö. Mármint ezeknek a retardáltaknak már eddig is elég volt, hogy Bolsanaro széljobbos ahhoz, hogy egyetértsenek azzal, hogy erdőt égetni jó, tényleg az hiányzott, hogy vezércikként adjunk a kezükbe egy újabb cuccot, amiről előre tudjuk, hogy féligazságként kifacsarva fogják elterjeszteni? Nagyon érdekes stratégia.
De mindentől függetlenül a tények, ha tényleg tanulni akarunk valamit:
1) Az esőerdő valójában nem termel oxigént. Az esőerdő rengeteg oxigént termel.
Igen, a tengeri növényzet is rengeteg oxigént termel, de az esőerdő is. Igen, akkor is, ha utána annak egy részét maguk a növények, más részét a helyben élő egyéb élőlények kötik meg. Olyan ez, mintha egy nagy, önfenntartó rendszer része lenne az egész, akár nevezhetnénk ökoszisztémának is, nem?
Tudom, hogy épp pánikolunk, mert mi mint emberiség konkrétan belebasztunk a föld carbon-cycle-jébe, ezért hirtelen azt érezzük, hogy ezt kompenzálandó csak az az érdekes dolog, ami rengeteg oxigént termel és széndioxidot köt meg, de ettől még ez nem így van. A bolygó egyik legnagyobb összefüggő ökológiai rendszere, ami gigantikus mennyiségű oxigént és széndioxidot forgatva képes stabil egyensúlyi rendszert fenntartani, elképesztően fontos szereppel bír.
Konkrétan elég nagy bajban is lennénk, ha nem csak önfenntartásra lenne elég az oxigéntermelése, hanem nagyságrendi pluszt termelne. Fordult elő a föld történelmében, hogy a jelenlegi 21% helyett 35% körül volt a légkör oxigéntartalma, és mi ugyan még nem bandáztunk errefele, de szerintem nem élveztük volna a kétméteres ragadozó százlábúakat és társaikat, amik szürreális méreteit a magasabb oxigénszint tette lehetővé egyben kényszerítette ki. Szóval ja, alapvetően nagyon szuper egy olyan rendszer, ami nem, vagy csak nagyon minimális mértékben növeli a légkör oxigénszintjét, viszont segít a jelenlegi szintet stabilizálni.
2) Az esőerdő nem nyel el széndioxidot. Az esőerdő elképesztően sok széndioxidot nyel el.
Igen, akkor is, ha közben kb ennyit fel is szabadít adott idő alatt. De közben az évente megforgatott mennyiség sokszorosát tárolja. Jelenleg az emberiség teljes fosszilis tüzelőanyagból származó kibocsátása ~33 gt körül van, a teljes pedig ~50 gt körül, és mindkettőt minimum meg kéne feleznünk 2030-ig, ha esélyesként akarunk indulni a 2C emelkedés elkerüléséhez. Szóval viszonylag releváns, hogy az Amazonas ~90-100 gt szenet tárol épp.
Ha hirtelen valami drasztikus utopisztikus fordulat történne a földön, és a világ nemzetei teljes kumbayában egy évtizedes közös erőfeszítés keretében gyökeresen átalakítanák a gazdaságukat, kultúrájukat, fogyasztásukat, termélésüket, kereskedelmüket, mindent, hétmilliárd ember jelentősen meghúzná a nadrágszíjat és képesek lennénk tényleg megfelezni a karbonkibocsátásunkat, azzal pontosan annyit nyernénk, mint amennyit azzal vesztenénk, ha az Amazonasnak csak az ¼-ét felégetnék. Persze ezek közül épp egyik sem történik, a kibocsátásunk terén épp azon gondolkozunk, hogy vajon lehet-e csökkenteni a növelés sebességét, nem pedig azon, hogy csökkentenénk.
Szóval ha bármikor is eljutunk oda, hogy sikerül akár csak 1%-kal csökkenteni a globális kibocsátásunkat, az egy önmagában hatalmas teljesítmény lesz. Önmagában teljesen haszontalan, de első lépésnek szuper teljesítmény, ami szintén rengeteg áldozatot, globális együttműködést, politikai-kulturális-gazdasági változásokat igényel.
És az egészet teljes mértékben sztornózná az Amazonas 0.5%-ának felégetése.
Május-június-július hónapokban summa kb 3000km2-t sikerült elpusztítani, ami a teljes Amazonasnak (nem csak a brazil résznek) a 0.05%-a, azaz ennek a fél százaléknak a tizede.
Egyetlen negyedév alatt, ami rövid alatt egyébként a kétszeresére gyorsult a pusztulás üteme, és a mostani augusztus még csak ezután jön.
Szóval ja, ha az Amazonas pusztulása nem áll meg, akkor nincs az az utopisztikus zöld fordulat, ami akárcsak lassíthatná a klímakatasztrófát. (Vö a cikkben szereplő all caps félkövérrel kiemelt “A globális atmoszféra szén-dioxid-tartalma is emelkedik az elégő faanyagban megkötött szén felszabadulása révén, bár ez a mennyiség SZINTE ELHANYAGOLHATÓ AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG MIATT A LÉGKÖRBE EREGETETT SZÉN-DIOXIDHOZ KÉPEST.”)
3) “Ugyanakkor az esőerdők globális szinten fontosak a párologtatásban, illetve a csapadékképződésben. Ez nagyon meg fog változni, és ki fog hatni a teljes bolygó klímájára, ha jelentősen visszaszorulnak, netán eltűnnek az esőerdők.“
Esküszöm olyan érzés, mintha a szerzőt az interjúalany kényszerítette volna, hogy ezt is tegye be a cikkbe, de minden tőle telhetőt megtett, hogy legalább ne legyen kiemelve, kifejtve, meg semmi, és persze a szerkesztő is úgy gondolta, hogy semmiképp ne ezt emeljük ki a főoldalra, mert még a végén valaki azt hinné, hogy fontosak az esőerdők.
Szóval. A tudomány jelenlegi állása szerint az Amazonas az egyik legfontosabb alkatrész a globális water-cycle-ben. A hatalmas mennyiségű növényzet által kibocsátott pára mind a levegőbe kerülő, és onnan “továbbfolyó” vízmennyiség terén hatalmas hatással van az egész bolygóra, mind a párolgás miatt létrejövő hőmérsékletkülönbségek alapvetően meghatározók az időjárási mintákra. És itt nem csak arról van szó, hogy ha kevesebb a párolgás, akkor egész Brazíliában egyre több lesz az aszály, mint ahogy az már jelenleg is zajlik, de az okozott hőmérsékletkülönbség csökkenése teljesen felborítja az interkontinentális légáramlásokat, amik nélkül vagy megváltozásával máshol is drasztikusan meg fog változni az éghajlat.
4) A legfontosabb: ez az egész nem is arányosítható.
A fenti 3 pont még végtelen részletességgel méretezhető rendszerként számol az Amazonasszal, azaz mintha tényleg olyan lenne, mint a tűdőszövet vagy a máj az emberben: ha megvan az egész, az jó, de ha csak fele van meg, azzal is el lehet csapatni félgőzzel. Miközben egy ilyen ökoszisztéma sokkal inkább olyan, mint a szív: lehet basztatni, és egy ideig elviseli a szuboptimális működési körülményeket, de ha elég sok sérülés éri, akkor egyszerűen teljesen összeomlik.
Az Amazonas egy kontinens közepén lévő esőerdő. A saját fennmaradásához szükséges klímát saját maga is tartja fent a fent említett párologtatással, víztárolással, a maga által létrehozott hatalmas édesvíz-készlettel. A becslések szerint ha az esőerdő mérete a bázisnak tekintett 1970-es területből 20-35%-ot elveszít, képtelen lesz fenntartani ezt a vízciklust, és össze fog omlani az egész rendszer, hogy egy szavannás jellegű ökoszisztéma vegye át a helyét.
Jelenleg 19.6%-nál tartunk a kiirtott erdőmennyiségben, szóval innentől minden egyes kiirtott hektár egy extra kör oroszrulett.
Persze ezzel semmi gond nincs, hiszen mint az index cikkből megtudtuk, sem széndioxit-megkötést, sem oxigént nem nyerünk most sem, szóval kit érdekel. Persze megszűnik 2 millió négyzetkilométernyi párologtatásos légkondícionálás a bolygón, az eddig megkötött 90-100 gt szén nagy része drasztikus gyorsasággal fog a légkörbe kerülni, egyben leáll az egyik legnagyobb pumpa, ami a föld vízciklusát hajtotta, de ezek már részletek, amik sajnos nem fértek bele a cikkbe.
Én lelkes híve vagyok a ma is tanultam valamit-nek és a hasonló pop-science felületeknek, mert az emberek túlnyomó része vagy ilyen csatornákon keresztül hall a tudomány aktuális állásáról, vagy sehogy. De éppen ezért is tök fontos, hogy számoljunk is ezzel. Ez nem a Science magazin, ahol egy partikuláris altémáról ír az ember egy tanulmányt, amit majd más phd-sek kontextusba illesztenek magukban. Itt most az történt, hogy az emberek 95%-a, aki valamilyen formában találkozott ezzel a cikkel, csak a főoldalon látta, csak a címet olvasta el, és annyi maradt meg benne, hogy “a tudósok szerint az esőerdő nem is termel oxigént, hülyeség ez az egész környezetvédelem”. Persze állandó probléma a kiszerkesztett címekkel ez, de jelen esetben ha elolvassa bárki a cikket, akkor sem fog igazán jobb következtetésre jutni, mert a “nem is számít” állítások kiemelve szerepelnek, az “azért számít mégis, mert” állítások pedig 90%-ban ki lettek hagyva, a maradékra meg csak félmondatként utalunk. És tudom, hogy nem lehet minden popscience cikk teljeskörű esszé, de ha meg akarod változtatni, hogy mit gondolnak az emberek, hogy miért fontos az esőerdők védelme, akkor nem teheted meg, hogy csak debunkolod azt, amiért nem, és mellé nem rakod oda, hogy de miért igen, mert ha ezt teszed, akkor összességében egy valótlan, hazug képet adsz át az egész témáról.
jacobvanloon
2087
tangentwithtanner
areudirty
janainaart
romaincrisis
origamiaround
titsay
