8:18 2021.11.7.
Sweet Seals For You, Always
Game of Thrones Daily
RMH

bliss lane

Product Placement
Xuebing Du
let's talk about Bridgerton tea, my ask is open
Monterey Bay Aquarium
h

Andulka
art blog(derogatory)
The Stonewall Inn
d e v o n
Interview Vampire Daily

Origami Around
official daine visual archive
No title available
𓃗
occasionally subtle
ojovivo
seen from Bangladesh
seen from Colombia

seen from United States

seen from United States

seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States

seen from Türkiye
seen from Colombia
seen from United States

seen from Brazil

seen from Philippines
seen from South Korea
seen from United States

seen from United Kingdom
seen from United States

seen from Malaysia
seen from Singapore

seen from Türkiye
@highfeelses
8:18 2021.11.7.
érzés
meg emlekszem az elso csokunkra. ahogy a szad szamhoz tapadt. ahogy kozben konnyeden magadhoz huztal es nem eresztettel. abban a pillanatban tudtam, hogy belul megint megfogok halni. meghalok mivel bennem az az erzes amitol mindig is rettegtem, a szerelem. lassan lassan felemeszt. vagyodas a masik irant, huz a szived hozza, de ez az erzes nem kolcsonos. megint csak jatek voltal. megint csak kis idore kellettel. mar megszoktad. mindig ugyanugy vegzodik.
Summer love
depresszios elet 2
az a vicc az egeszbe, hogy amugy senki nem tudja, hogy en depresszios vagyok es mikor megemlitem mindenki csodalkozik mert, hogy nem latszom szomorunak.
ritkan osztok meg itt kepeket magarol de most itt vagyok es ragyogok vagyis nem de az mar tok mindegy
depresszios elet
mikor vegre kibirok 1 hetet siras nelkul, vegre erzem, hogy jol vagyok, de megi folyton ilyenkor is csak azon gondolkodok, hogy az egy het boldogsag utan hany honapig fogok en majd eg miatt szenvedni
mikor az ember gyilkosságra gondol az öldöklés jut először eszébe, ami rendben van csak sokan bele se gondolnak a lelki részébe. mikor valakiból, aki “angyalnak” született a világra, kiöli a sok gonosz lélek a jót és rosszá formálja. a maradék jóságot is megölik. szegény ember akinek a boldogsága, kedvessége, vidámsága, gyermeki ártatlansága lett volna az egyetlen ami segít kibírni ebbe a vilàgba, de nem. mert ők kiűzték belőle, elvették tőle és már ő is romlott.
boldog?
eldöntöttem, hogy boldog leszek. már nem fog érdekelni más. csak magamra fogok gondolni. mások elvárásait elvetem és a magamét előveszem. összeírom mit szeretnék és megteszem. mert megérdemlem, hogy a sok szenvedés után is boldog legyek. nemcsak én. mindenki megérdemli.
akárhányszor csak kinyitom a tumblr-t megcsap a szomorúság, reménytelenség. csak az emberek szenvedését látom, gondjaikat, amiket megkönnyebbültség reményében kiírnak. halálvágy, önkínzás, törött szivek. szegény anorexiások, mibe keveredtetek.
kiút a depresszióból
mikor már magad előtt látod a kiutat és a boldogságot, de félsz tőle. félsz tőle mert rettegsz, hogy újra visszajön az amit lassan múltnak nevezhetsz. közben mikor elmúl minden baj tehetetlen vagy, mert félsz élni elvárások nélkül miközben tudod, hogy nincsenek.
Depresszió
aki miatt már 2 éve szarul vagyok
aki miatt evészavarral küzdök
aki miatt boldogtalan vagyok
aki miatt nem alszok
aki miatt kapcsolati problémáim vannak
aki miatt nem tudok nevetni
aki miatt nem tudok mosolyogni
aki miatt már nincs életkedvem
“Ahogy egyre idősebb vagyok, egyre nehezebb barátkoznom, mert rájövök, hogy utálok mindenkit”
—
Evészavar/barátok
Sokszor nemtudom, hogy kit nevezhetek igaz barátnak és kit nem. Sokszor azokhoz kerülök közelebb és nevezem őket legjobbaknak akik nem épp a legjobbak. és akiket nem kéne, eltaszítok. Eltaszítom őket mert túl kedvesek, redesek számonra és ez már szinte furcsa pedig csak nem szimplán nem tudom milyen egy normális ember. Nemtudom mert én a “rosszakhoz” vagyok hozzászokva és félek közeledni másokhoz. Most már ott tartok, hogy nemtudom ki vagyok, nem vagyok képes emberekkel beszélgetni mivel lelkileg annyira össze vagyok zavarodva, hogy nemtudom hol a helyem. Próbálkozom rendberakni az életem hittel, szeretettel és ez ha engedném menne is csak mikor már érzi a gonosz, hogy közel járok a boldogsághoz a rendes élethez bekopogtat az ajtón egy jelenséget #ed