De jó, erről a témáról szeretek a legjobban vitázni!
Elfogadva, hogy szerinted a halászat betiltása óta sokkal több a hal a folyókban, azért ez ennél bonyolultabb. Egyrészt ez nem mindenki szerint van így.
Én abból tudok kiindulni, amit a Dunát évtizedek óta járva tapasztalok, illetve amit attól a durván százas nagyságrendű, az ország legkülönbözőbb vizein pecázó listás-csoportos haver elmesél. Az ő élményeik egybevágnak az enyémekkel abban, hogy mind a folyókon, mind a Balatonon több lett a hal.
Másrészt a “nincs itt szegénység, hiszen tele vannak az éttermek” megközelítés helyett, talán érdemes átgondolni, hogy a vizek halállományára a halászaton és a horgászaton kívül, sok más környezeti tényező is hatással van.
Egyfelől nyilván igazad van, és a halászat csak egyetlen elem a nagy egyenletben. Másfelől a folyókon a kérdéses időszakban a környezeti feltételek nagy része - szennyezettség, szabályozottság, ilyenek - nagyjából változatlanok voltak, az egyetlen markáns változás a halászat megszünése volt.
200 halász számlájára írni magyar vizek valós vagy vélt halhiányát az ökológiai nonszensz.
Szerintem ez az egyik legfontosabb pont. Mármint hogy ez miért nem ökológiai nonszensz egyáltalán, hiába volt darabra tényleg igen kevés halász és igen sok kilométernyi folyó. A magyarázat az, hogy a szabályozott folyóinkon igen kevés a halfajok jelentős részének szükséges ívóhely, vagyis az élő folyóval állandó vagy gyakori összeköttetésben álló sekélyebb holtág, kopolya, kiöntés. A halászok pedig - sokszoros személyes tapasztalat - ívási időben minden potenciális ívóhelyet lerekesztettek fullra hálókkal. Egyetlenegy halász - szintén konkrét tapasztalat - simán képes egymaga elpusztítani a nem mederben ívó fajok teljes utánpótlását egy 50 km-es Duna-szakaszon. Tehát aránytalanul kevés szereplő tud aránytalanul nagy kárt okozni.
A halászat 2013 előtt szinte alig volt szabályozva, mert az előző szabályozást még a halász szövetkezeti lobbi írta és mindent megtettek, hogy az úgy is maradjon. Jó példa volt arra, hogy ha egy hülyeséget sokáig nyomnak le a társadalom torkán, akkor az előbb utóbb visszaüt. A horgászok jórészt emiatt a rossz szabályozás miatt gyűlölték meg annyira a halászokat, hogy még liberális, fővárosi értelmiségi hangadóik is képesek egy borsodi jobbikos alapszervezeti vezető érv- és szókészletével nyilatkozni a témában.
Ez lehetséges, az azonban pont szabályozva volt, hogy az öblök, kiöntések száját csak maximum 50 százalékban szabad lezárni hálóval, mégsem tartotta be soha senki.
A folyókat és a tavakat valójában rendszeresen telepítik és a 2013-as törvénnyel ennek szigorodott a betartatása és ellenőrzése. De abban igazad van, hogy egy sikeres ívási szezon, többet ér mint bármilyen telepítés. Ilyen pedig volt több is, akkor is, amikor még volt halászat.
Az a lényeg pont, hogy elvétve vagy egyáltalán nem volt ilyen. Amióta nincs halászat és ívásmegzavarás, a mi szakaszunkon is több olyan halfajnak jelentek meg azévi kis példányai tömegesen, amik korábban soha, például a harcsa.
Állításoddal ellentétben, sem keszeget, sem a folyóvizek vagy a Balaton gasztronómiailag értékes egyéb halait nem termelik nagy mennyiségben.
Ezt nem tudom, honnan veszed, simán nem igaz. Van ráadásul horgásztótulajdonos barátom, aki rendszeresen vásárol ilyeneket, bőségesen van a piacon, lényegében minden nagyobb tenyészet árlistáján süllő és vegyes keszeg és gyakori a csuka.
Kecsege, nyurga ponty, másfél kilónál nagyobb balatoni süllő (fogas) csak a természetes vizekből fogható és szabályozott, legális halászattal az állomány csökkenése nélkül, jelentős mennyiség lenne fogható.
Nem igaz, az Aranypontytól kezdve több komoly termelő árul 1-3 kg közötti süllőt. Kecsegét is egyre több helyen tenyésztenek, bár az mindig is marginális árucikk volt. De ha jársz halashoz, akkor tudhatod, hogy idén már rendszeresen lehetett kecsegét kanpni, legalábbis a budapesti piacokon - Nagycsarnok, Hunyadi tér, Fény utca.
Ezekre, de más vadon fogott halakra (harcsa, csuka, ponty amit amúgy tenyésztenek) is lenne olyan fizetőképes kereslet, ami a halért is magasabb árat hajlandó fizetni és el tud oda utazni, ahol ilyen halat ehet.
Ez a gasztrolobbi gecinagy kamuja. Konkrétan volt olyan tehetős befektető ismerősöm, aki szerette, sőt imádta a halat és be akart szállni egy halétterembe, de előtte végeztettek egy kutatást a potenciális közönség preferenciáiról. Azok közül, akik rendszeresen járnak étterembe, csak 7 % mondta azt, hogy egyáltalán érdekelné egy halétterem, és ennek a 7 százaléknak is csak egy kis része mondta, hogy rendszeresen eljárna egy ilyenbe. És ez tét nélküli bemondás volt.
Az erről való hazudozásban a balatoni vendéglátósok járnak az élen. Azzal nyígnak, hogy micsoda botrány, hogy nem lehet őshonos balatoni fogast árulniuk és hogy ezzel mekkora vendégkörtől esnek el. Az igazság ezzel szemben az, hogy 2 évvel ezelőttig teljesen szabadon és legálisan vásárolhattak volna süllőt, ám - erről rendesen megjelentek a számok - évi pár tíz meg egy-két mázsa mennyiségben vásároltak a BH ZRT-től.
Ha nem is ez mentené meg a magyar vidéket, de azért egy lehetőség, amit talán nem kellett volna politikus, újságíró és horgász végzettségű emberek szakmai véleményére alapozva kidobni.
A kommentelőszintű - és totál alaptalan (na melyik újságíró írta szerinted a törvényt?) - újságírózáson túllépve: a rendelkezések kb 200 hivatásos halászt érintettek az országban direktben. Akiknek, mivel a törvény miatt rendesen felpörgött a haltenyésztés, lenne hol elhelyezkedniük. Ehhez képest akkora a munkaerőhiány, hogy az Aranyponty tulajának a lánya arra panaszkodott, hogy az apja lehet, hogy kénylen lesz bezárni az amúgy fasza prifitot hozó bizniszt, mert nem talál halászt.
Valójában csak a szárazföldi emlős állatokból eszünk döntően tenyésztettet, a vízi állatoknál ez jelenleg kb 50-50%. Bár a trendek szerint a tenyésztett halak aránya a fogyasztásban növekedni fog, a vadon fogott halak mennyisége sosem lesz nulla. Ennek leegyszerűsítve az az oka, hogy a víz 3 dimenziós közege, sokkal hatékonyabban termelő ökoszisztéma mint a szárazföld, és ésszerűen halászva, mindig ki lehet venni annyi halat a rendszerből, amit az állomány még pótolni tud. Persze csak akkor, ha közben nem mérgezzük le a vizeket.
Ez abban az esetben lenne igaz a magyar természetes vizeken, ha a folyók-tavak ökoszisztémája eredeti vagy ahhoz közeli állapotban lenne. De mivel nem abban van, hanem a szabályozás miatt elveszett a potenciális ívóterületek nagy része.
Magyarországon ki lehetett volna alakítani egy ilyen szabályozott halászati rendszert, ami vidéki munkahelyeket teremtett volna és a nem horgászó magyar állampolgárok is ehettek volna vadon fogott halakat.
Nem bírja el a rendszer, hogy tömegek vadon fogott halakat egyenek, ráadásul amúgy akkor sem ettek, amikor tehették volna. Mivel a ponty, süllő, harcsa és csuka jól tenyészthető és tenyésztik is, ez az egész csak néhány, a fogyasztásban mindig is teljesen marginális fajnál merülne fel egyáltalán. Te azért állítanád vissza a halászatot, mert komolyan azt gondolod, hogy utána megugrana a márna-, paduc- nyurgaponty- és kecsegefogyasztás?
A horgászok hisztije miatt ez nem így lett. Szerintem kár, de annak mindenképpen örülök, ha te sokkal több halat fogsz.
Szerintem nem kár, hogy 400 ezer ember hisztije miatt betiltották, hogy 200 ember kinyírja a természetes szaporulatot és kiüresítse a folyókat, tavakat.
