MΣЯИ0K

Nincs igényem magánbeszélgetést kezdeményezni, de merek barátságos is lenni, ha senki másra nem számíthatsz online

[lakesteeldog]

[cicanaci]

sokssor vannak ezek a videók itt, ahogy ilyen arcokat felkérdeznek ilyen politikusok, nagyon tökös, nagyon kemény, de aztán történik valami? mik ezek a kihallgatások, van-e következmény, lesz-e ettől 10% emelés a Boeing dolgozóinak jövő hónaptól, visszanyesik-e a CEO fizuját a felére?

[kgyst]

Ezt nem teljesen értem, a Boeing egy jól menő magáncég, ha a politikusnak nem tetszik, ami ott megyen, menjen el oda dolgozni.

Kurvára bírom az ilyen közpénzből mindenhez is értő faszkalapokat. Semmi közük hozzá, hogy egy magáncég mennyit fizet a CEO-nak vagy a melósnak.

[budapest77-hu]

De, @kgyst az államnak kurvára legyen szerepe az, hogy ilyen helyzeteket nem enged kialakulni. Hogy szabályozásokkal tiltja az ilyesmit. Nagyon is feladata, nagyon is legyen köze hozzá.

[kgyst]

Mármint mit nem enged kialakulni? Jól működő cégeket?

[rendszervaltasgazda]

Hát például állami (itt szó szerint "state") támogatásokat felvevő cégekre nyugodtan lehetne valami fizetési norma

Subsidy Tracker, produced by the Corporate Research Project of Good Jobs First, is a wide-ranging database on misconduct by large and small

Amúgy ez a fő probléma az egymást felvásárló, túl nagyra növő cégekkel, ill. az ország-államszintű korrupcióval: ha 20 ember dolgozik a cégednél, jóformán csak úgy tudsz lopni tőlük, ha nem fizetsz nekik, de ha mondjuk 4.5M magyar adófizető mindegyike 100 forinttal van megkárosítva évente, az egyénenként észre sem vehető, pedig 450M forint, amiból egy gyerek már saját lábra is áll... Aztán ha ezt minden évben megjátsza valaki, és a végére vérszemet kap, 15 év múlva mondjuk már 5000 forintot tesz zsebre mindenkitől, akkor az már személyesen is értelmezhető összeg.

Ha meg már pofátlanul már a látszat se érdekli őket, akkor terjednek el ezek a sémák, amikor előre kell fizetni jutalékot egy termékre, nem pedig amikor ténylegesen használatra kerül, és amit potenciálisan nem is fog mindenki használni:

végleges adattörlés MINDEN adattárolásra alkalmas eszköz után: befizetendő az eladónak eladáskor, 1990 Ft, miközben alig pár ember használja, és gyakorlatilag szoftverlicenc az egész, semmi segítséget nem kapsz hozzá

üveg-műanyagbetét: minimum 50 Ft, eladáskor átadva a kedvezményezett cégnek, nem amikor megérkezik hozzá a termék

[diogenesz2020portugal]

A punctorum Hungarorum libera nos, Domine! (A magyar szóviccektől ments meg, Uram, minket!)

Ismered azt az érzést, amikor órák óta kaptatsz felfelé harmincvalahány fokban a tűző napon egy gyönyörű, középkori vár felé, a lábad már lüktet, a hátadon patakokban folyik a víz, de a vár bástyájához felérve hirtelen megpillantod a horizontot? Ott kéklik a végtelen, hűsítő óceán, a szellő sós illatot hoz, a látványtól elakad a lélegzeted, a fejedben pedig – ahelyett, hogy valami mély gondolat születne a történelem viharairól – azonnal megszólal a belső hang: „Vár a tenger.”

Bumm. Ott és akkor nincs menekvés. Ez az a pillanat, amikor rájössz, hogy a magyar nyelv egyszerre áldás és átok. Mert mit lát a gyanútlan portugál? Egy fenséges erődítményt a partvonal felett. Mit lát a magyar? Egy ordító, kihagyhatatlan szójátékot, ahol a kőből épült vár és a háttérben hullámzó tenger tökéletes vizuális rímet alkot azzal a ténnyel, hogy az a bizonyos víz már nagyon vár ránk a hullámaival.

Próbálnád meg ezt elmagyarázni egy helyinek! Elkezded elmesélni a szerencsétlen portugálnak, hogy a „vár” az nálatok 'castelo', de azt is jelenti, hogy 'esperar', a „tenger” pedig 'mar'... A reakció garantáltan egy udvarias (a portugálok alapból nagyon kedvesek, mondhatni: ők az európaiak kanadaiai), de végtelenül üres pillantás lesz, miközben finoman hátralépnek tőled egyet, és elgondolkodnak azon, hogy miért éppen te jöttél velük szembe a csodálatos, ezerháromszáz éves (na jó, mai formájában csak 800) sesimbrai várnál. Ez a poén a miénk, magyaroké, a mi kis titkos, bűnös élvezetünk (vagy kínunk) a sós tengerparti levegőn.

De ha egy picit mélyebbre ásunk, és lehántjuk a kényszeredett poén felszínét, a „vár a tenger” mögött felsejlik egy egészen szép, melankolikus kontraszt is. Gondoljunk csak bele: mit szimbolizál a vár? Az emberi védekezést. A félelmet, a határokat, a bezárkózást és a görcsös akarást, hogy megvédjük magunkat a külső világtól, a változástól, az idő múlásától. A várfal merev, mozdulatlan kőtömb, amely makacsul kapaszkodik a földbe, és állandó készültségben él. Egyetlen feladata az ellenállás.

Ezzel szemben ott van a tenger: a végtelenség, a szabadság és a folytonos áramlás szimbóluma. A tengernek nincsenek falai, nem védekezik semmi ellen, mert ő maga az őserő, minden élet forrása. Nem akar megtartani semmit, mégis mindent magába fogad; formálható, mégis képes a legkeményebb sziklákat is kavicsokká őrölni az idővel. Amikor azt mondjuk, „vár a tenger”, a nyelvünk tudat alatt ezt a két végletet békíti össze. A merev védekezőmechanizmus, a kövekbe zárt biztonság hirtelen kaput nyit a teljes elengedésre és a szabadságra. A mozdulatlanság várakozássá szelídül: az épített múlt, amely eddig dacolt a világgal, most megadón és vágyakozva tekint az örökkévaló, hömpölygő jelenre. Mintha maga a várfal is belefáradt volna az örökös védekezésbe, és arra várna, hogy a horizont kékje végre feloldja a határait. Ez a nyelvi egybeesés így már nem is egyszerű vicc, hanem egy pillanatnyi megvilágosodás a bennünk lévő falak és a ránk váró végtelen szabadság határán.

(Ja, holnap tényleg a tengerhez megyünk. Bár nem biztos, hogy vár minket.)

📌 Castelo de Sesimbra - Portugal

[rosszulorzott]

zápor! vagy zivatar!

a múltkor tanultam itt hogy melyik melyik de már nem emléx

[droidzombi]

a zápor az gyors és rövid, és nem olyan erős, nem? mmint most már zivatar van tutira

[mistressorinoco]

küldjétek erre, térden állva esedezem

[kezenani]

a zápor csak esik, a zivatar meg dörög, villámlik, csinálja a fesztivált

[rendszervaltasgazda]

valami a villámlással volt, én se találom, de ez kb. mintha egyezne az emlékeimmel:

vs

Tehát kb. mindkettő az, amit "viharnak" mondanánk, de a zápor intenzív esőzés, villámlás ill. mennydörgés nélkül, a zivatar meg maga a villámlás, mennydörgés.

[theconcealedweapon]

Also, "stay home if you don't want to be murdered by the government" is not something said by people who value freedom.

[tallianmiklos]

De sikerült?

[rendszervaltasgazda]

graffiti ellenes az még drágább lett volna

[zeroz2ro]

Öt adónem eltörlését és a levegőterhelési díj megduplázását jelentette be Magyar Péter

A miniszterelnök az uniós források megszerzésével is indokolta a magyar adórendszer átalakítását. A NAV elnöki posztjára nyílt pályázatot ír

A Tisza-kormány megszünteti az ebadót.

Gondolom csak terelés, hogy aztán a macskaadóval együtt vezessék be!!!

[rendszervaltasgazda]

Lehet, hogy még haladó is lesz?

[depsidase]

[sutiverzum]

Hasznaljatok nedves popotorlot, es egyebkent meg jol teszitek, hogy penzert kulaztok. Ne vigyetek haza a kakit, nem nyerhet a kapitalizmus!

[megolazunalom]

de a céges klotyóban nincs nedves törlőkendő :( úgy kell craftolni, ha kullantani megyek, hogy húzok pár papírkéztörlőt, átitatom a csapból vízzel, és azt viszembe magammal a fülébe :/ (a budipapír nem maradna egyben, ha azt vizezném be előre)

[sutiverzum]

Hat vegyel, es vidd be titokban magaddal, mint a kislanyok a taNpont.

[megolazunalom]

ja, csak a tampon pici, egy csomag picsatörlőkendő meg nem annyira :D

[sutiverzum]

Menni fog az!

[fuzzbomb]

De ha kitörölted, utána mit csinálsz vele?

[sutiverzum]

A seggemmel? Hat magamon hagyom, ha mar odanott, es visszahuzom ra a bugyogomat. Regimodi lany vagyok 🤷‍♀️

[fuzzbomb]

A szennyes törlőkendővel mit csinálsz?

[sutiverzum]

Ja, azt a kukaba dobom, mint egy rendes tagja a fogyasztoi tarsadalomnak.

[fuzzbomb]

OK, csak azért kérdem, mert az egyik előző irodában egyszer kitettek minden mellékhelységben egy papírt, hogy ne dobjunk nedves törlőkendőt a wc-be, mert eldugul. Volt egy ilyen "ami a szívemen, az a számon" munkatársnőnk, aki addig sem volt rest szállítani a meghökkentő dolgokat, de erre a kiírásra úgy bepipult, hogy amikor visszaért az asztalához, le sem ült, csak puffogott folyamatosan és közölte fennhangon, hogy "NA DE HÁT HA FOSOK??? Akkor dobjam a kukába, hát milyen szag lesz ott, ha mindenki ezt csinálja?" És akkor ott kicsit mindenki lefagyott és azóta is az jár a fejemben, hogy cseppet sem megoldott ez a munkahelyi szarás téma, szerintem bidé kéne az irodákba!

[sutiverzum]

Ja varj, nem a kukaba, hanem a wcbe. Hat mar akkor szetfoszlik, amikor kihuzom a zacskojabol, mert osszeakad-ragad a fel csomag, aztan meg ugy kell visszatuszkolni, ami nem kell. Nyugodtan dobaljad bele, direkt ugy fejlesztettek ki ezeket. Ha attol eldugul, akkor a kulatol is el fog.

[sztupy]

de van a nem szétfoszlós törlőkendő amit nem szadat WC-be dobni, meg a szétfoszlós ami meg még azelőtt szétfoszolna mielőtt bedobnád a WC-be általában a kezed és a segged között.

[rr0adcrew]

Olyat kell venni, amit WC-be is le lehet húzni. Rajta van a csomagoláson. És van belőle kisebb, 10 darabos utazócsomag. Farzsebben pont elfér.

[rendszervaltasgazda]

Férfivécében (a kagyló mellett) ritkán van szemetes[1], a fülkéből meg nem szívesen hozom ki (de amúgy a kinti kuka is nyitott, csak kéztörlőknek van, szóval oda se raknám)

Az volt már, hogy a csapot miért nem használjuk bidének? Én speciel a korom miatt

[1] Egyszer meglepődtem, hogy mégis volt, aztán fény derült a turpisságra (egyel kevesebbszer kanyarodtam a folyosókon, és nem férfivécé volt)

[myjetpack]

I've added five new original drawings to the Art for Sale section of my website: www.tomgauld.com/art-for-sale

[digitaltos]

A magyar nyelv számomra talán legfrusztrálóbb dolga a helység - helyiség mizéria. A szoba is egy hely, a település is egy hely. Az i képzőt mindkét kontextusban alkalmazzuk. Tehát ha elfelejtem mi a szabály, logikával nem tudom visszafejteni.

[rosszulorzott]

az i kicsinyítő képző is, ezért azt használjuk a kisebb helyet jelentő alkalmazáskor

- Tarzan, az nem az a logika! - Tarzan erős, fúr másikat!

[rendszervaltasgazda]

Nekem is Petőfi a végső támasz, de a google segít:

SEGÍT BAKKER

na jó, hagyjuk inkább Petőfire a nyelvet

szerk: mégis talált valamit, aminek számomra van értelme (miután véresre gépeltem az ujjaim, hogy ez mind hülyeség)

a helység földrajzi hely

[important-cat-pics]

[rendszervaltasgazda]

[importantcatpics]

[lassukmiboolelunk]

:D

[rendszervaltasgazda]

oda :(

[fuck-customers]

[magnetictapedatastorage]

I Watched a 55-Year-Old Law Break the AI Hiring Industry — And It Was Overdue

The Eightfold AI lawsuit exposed what happens when companies treat employment decisions like ad targeting — and why the fix requires enginee

a bit more context

[gleepus-glorpus]

Let’s talk about the hammer and sickle ☭.

[justalurkr]

Truncated text of tweet from MrPitBull, Mar 11, 2026:

She kept finding women in laboratory photographs from the 1800s. Then she read the published papers—and every single woman had vanished. Someone had erased them from history.

Yale University, 1969.

Margaret Rossiter was a graduate student studying the history of science. She was one of very few women in her program.

Every Friday afternoon, students and faculty gathered for beers and informal conversation. One week, Margaret asked a simple question: "Were there ever any women scientists?"

The faculty answered firmly: No.

Someone mentioned Marie Curie. The group dismissed it—her husband Pierre really deserved the credit.

Margaret didn't argue. But she also didn't believe them.

So she started looking.

She found a reference book called "American Men of Science"—essentially a Who's Who of scientific achievement. Despite the title, she was shocked to discover it contained entries about women. Botanists trained at Wellesley. Geologists from Vermont.

There were names. There were credentials. There were careers.

The professors had been wrong.

But Margaret's discovery was just the beginning. Because as she dug deeper into archives across the country, she found something far more disturbing.

Photograph after photograph showed women standing at laboratory benches, working with equipment, listed on research teams.

But when she read the published papers, the award citations, the official histories—those same women had disappeared. Their names were missing. Their contributions erased.

It wasn't random. It was systematic.

Women who designed experiments watched male colleagues publish results without giving them credit. Women whose discoveries were assigned to supervisors. Women listed in acknowledgments instead of as authors. Women passed over for awards that went to male collaborators who contributed far less.

Margaret realized she was witnessing a pattern that stretched across centuries.

Women had always been present in science. The record had simply pushed them aside.

She needed a name for what she was documenting.

In the early 1990s, she found it in the work of Matilda Joslyn Gage—a 19th-century suffragist who had written about this exact phenomenon in 1870.

In 1993, Margaret published a paper formally naming it: The Matilda Effect.

The term captured something that had been hidden in plain sight for generations. Once you knew the term, you saw it everywhere.

Her dissertation became a lifelong mission.

For more than 30 years, Margaret researched and wrote her landmark three-volume series: Women Scientists in America. She examined letters, institutional policies, individual careers. She gathered undeniable evidence that women in science had been consistently under-credited and structurally excluded.

Her work faced resistance. Many dismissed women's history as political rather than academic. Others insisted she was exaggerating.

Margaret didn't argue emotionally. She presented data. Documented cases. Patterns repeated across decades and institutions.

Eventually, the evidence became undeniable.

Her research helped restore recognition to scientists who had been erased:

Rosalind Franklin, whose X-ray work revealed DNA's structure—credit went to Watson and Crick.

Lise Meitner, who explained nuclear fission—omitted from the Nobel Prize.

Nettie Stevens, who discovered sex chromosomes—received little credit.

Cecilia Payne-Gaposchkin, who discovered stars are made of hydrogen—initially dismissed.

And countless others whose names had nearly vanished.

Margaret changed the narrative. Science was no longer just the story of solitary male geniuses. It became a story of collaboration that included women who had been written out.

The Matilda Effect became standard terminology. Scholars used it to examine how credit is assigned, how authors are listed, who receives awards, who gets left out.

[salmonella-destroyer-of-worlds]

[afeelgoodblog]

That's so sweet

[creekfiend]

it's weird that so few people seem to know that mormons largely run the troubled teen industry. ppl will imply that I'm religiously intolerant when I badmouth mormonism and it's like well. they child trafficked me. so. lol

[creekfiend]

it's why Utah has the worst youth rights laws in the country; bc the troubled child industry lobby fights all legislation designed to give kids more rights. it's a state-supported industry of child abuse run by the Mormon church 🤷