Hálás vagyok a közel fél éve jobban látható, töretlen és kitartó követésedért, reblogjaidèrt, reply-aidért, askodért. Utóbbi időben egyre kidolgozottabbnak és terjengősebbnek tűnsz, ezért összeszedtem néhány pontokba vett gondolatot, amiket a folytatásra szeretnék megfontolásra javasolni:
Ha jól emlékszem, csak pár hónapja követsz, de 7-8 éve hó végén tejfölös tésztát ettem, minimálbérnél kevesebb havi jövedelmem volt, szóval annyiban segíthetek, hogy rendkívül értékelem, amim most van. Nagy utat jártam be, de nem kell sajnálni Tudom, mekkora az infláció, mennyibe kerül egy kiló kenyér, egy liter benzin, egy euró, mennyi a havi közüzemi számlánk, milyen drága a Balaton és mennyire ellehetetlenedett az átlag magyar élet.
A “”karrieremet”” méltató kommentedet illetően, szeretném megjegyezni, hogy a 6 hónapja történt szülés miatt az az ördögtől való ötletem támadt, hogy még egy darabig GYED-en leszek (eddig a bruttó béremmel majdnem megegyező CSED-en töltöttem napjaimat). Várnám arra vonatkozó világmeglátásaidat, hogy ezt vajon meddig tehetem, hogy jó az anyukának, babának, magyar/európai társadalomnak, valamint ez hogyan és meddig felel meg a kakitündér etikai kódexnek (továbbiakban KEK).
Továbbá az ““új bikának szült kis trónörökös”” születése előtt egy mindenféle NER kötődés nélküli tanácsadó cégnél dolgoztam. Váratlan fordulat következhet, de ezért a munkáért havonta fizetést, év végén pedig teljesítmény alapú bónuszt kaptam, aminek nem költöttem el soha a 100%-át (remélem, ez a KEK szerint is ok).
Több függetlennek ítélt médiát támogatok, az adóm 1+1%-át jótékony célra ajánlom, a gyerek állami suliját anyagilag és nem anyagilag is támogatom, valamint ruhát és száraz élelmiszert rendszeresen adakozom. Sajnálom, ha ez a KEK lécet bokával leveri (legalábbis úgy tűnik).
Ami az utazásokat illeti, néhány támpontot összeszedtem, hogy az igencsak alapos elemzéseidet pontosítani tudd. Ez inkább csak egy fact check akar lenni, mint sem egy önsajnáltató védekezésbe menekülő monológ (az utóbbi 10 évben megedződtem már itt a sok hater anontól), így kezeld is ennek megfelelően:
A síelés 4 nap volt a szomszédos Ausztriában, ahol a legolcsóbb pályaszálláson szálltunk meg. Mi főztünk minden nap (többnyire már itthon előre, rakott krumplit, rizses húst, oldalast - savanyúságot a férjem szülei hoztak) egy hüttés rántottahúshozás kivételével.
A Balaton 1 hét volt (itt két hetet említesz), egy rokonom lakásában szálltunk meg Siófokon ingyen (itt Balalandot vagy valami hasonlót említesz), végig mi főztünk egy hekkezést és egy éttermi vacsorát leszámítva (végig éttermezést említesz). Programok terén megengedtünk magunknak két óra sup-ozást, amúgy társasjátékkal, römivel és futással töltöttük az időt (utóbbiak ingyenesek voltak).
Adria 4 nap volt (amiből az utazás 1 nap, mert sajnos a szombati dugót benéztük - itt nem említesz időtartamot, de szerintem 1 hetet tippelhettél itt is). A legolcsóbb 8 személyes vitorlást béreltük nyolcan (itt yachtot említesz, ami eléggé eufemisztikus egy olyan 10 éves hajóra, amin még áram sincs vagy kakilni nem lehet). Reggelire a hajón szendvicset, ebédre paradicsomos tésztát ettünk, vacsorát a parton, étteremben.
Az Egyesült Államokban 13 napot töltöttünk (itt folyamatosan 3 hetet említesz). Business classen utaztunk (néhol 1. osztályt említesz), a két gyerek jegye annyiba került összesen, mint egy felnőttjegy (itt szerintem teljes árat feltételeztél mindenkinek). A férjem egyrészt nem NER-es és nem magyar munkája miatt sokat utazik, amikből összegyűjtött pontokat az upgrade-re váltottuk, másrészt az általad taksált 25 ezer dollár sajnos nem tudom honnan jön, de ennek töredéke (nem a fele, harmada, tényleg töredéke) volt a végösszeg négyünkre. Már-már felkacagtam az 1000 dollár/este paramétereden. Szeretnélek megnyugtatni, volt bőven közte “”ruppótlan”” motel is a semmi közepén, sátor, apartman és 4 csillagos hotel is. Az a feltételezésed, hogy naponta 3x ettünk étteremben is hibásnak látszik, a Yosemite Parkban pl. 3 napig szendvicsen voltunk (a baba tápszeren és bébiételen). Mivel összesen 3200 km-t vezettünk, főzésre engedelmeddel már nem jutott idő. A bérelt autóinknak középkategóriás családikat rendeltünk be még itthon (az első autónkat Los Angelesben upgrade-eltek ingyen, számunkra máig érthetetlen okokból). Megnéztem a használt Teslakat hahun, a legolcsóbb egy 2013-as Modell S, 266k km-rel, amit 10 millióért kínálnak, lehet, még van benne egy kicsi alku, de sajna ki kell ábrándítsalak, még ennél is sokkal kevesebbe került a nyaralásunk. Baromság lenne azt állítani, hogy olcsó volt, mert nem volt az, de igencsak félrevezetők azok a megállapításaid, hogy x darab új Teslát meg y darab garzont elutaztunk.
Bármi is módosul az elemzésedben, tudom, szerencsés vagyok, hogy ennyi helyre eljuthattam, ráadásul egy éven belül - szerencsére mindegyik utazásunk nagyon jól sikerült. Azt is tudom, hogy ezek mennyi pénzbe kerültek és hogy sajnos nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak.
Ha a fentiek olvasása után sikerült a posztodban frissíteni a számokat, esetleg majd tudnál segíteni abban, hogy 2023-ban mennyi pénzt költhetünk a családommal, merre utazhatunk, mennyi képet posztolhatok ezekről az utazásokrol, és a képeken milyen ruhákat viselhetünk, hogy a korábbiakban tapasztalt “mibűl?!”- és krákogáscunamidat elkerülhessük, azért nagyon hálás lennék. Ha meg csak simán idegesít, hogy boldog vagyok és jól érzem magam, vagy az önreflexióm állítólagos hiányát már ennyire bántónak ítéled meg, van egy gecinagy unfollow gomb a tumblim mellett.
